A század egyik legnagyobb költőzsenijének, Oszip Mandelstamnak 50 kulcsversét tartalmazza e kötet Erdődi Gábor tolmácsolásában. Oszip Mandelstamnak, kit nemcsak elhallgattattak a szovjet korszakban, de akiről évtizedekig azóta is hallgattak. Hisz ő volt, aki korai költészetének éterien cizellált verseiben Aphroditét a világtengerek habjává varázsolja vissza, majd a Perszephoné-i alvilágban játszódó orpheuszi lírája után elsőnek mondja ki a Szovjetunióban „kitetsző mezítlen rettenetet”. Később vitriolos gúnyverset ír „a svábbogár bajszú” ellen, s korunkról, a „farkaskapó századról” meghatározó érvényű történelemfilozófiai művei születtek. Ez utóbbi verseiért 3 évre száműzik Voronyezsbe, majd szovjet koncentrációs táborban pusztul el. Ismerős életút, kelet-európai költői sors – mondhatnánk. Műveltségének hatalmas, összemberi mérete babitsi hasonlóságú, az utolsó, a pokol bugyraiból küldött voronyezsi versei pedig József Attila és Radnóti utolsó költeményeivel mutatnak rokonságot, s ezért lesznek ismerősen esengők a magyar olvasónak. Kötetünk egy sorozat második tagjaként csatlakozik Jeszenyin Mennyei kanca című kötetéhez.
