A. G. Guy: Fémfizika

Napjaink technikáját a világűr meghódítása jellemzi. Az űrhajók, műholdak építéséhez különleges tulajdonságú anyagokat használnak fel: nagyszilárdságú és tűzállóságú fémeket, elsősorban titánt, különböző műanyagokat és kerámikus anyagokat. Az űrhajózás mellett a hagyományos ipari termékek korszerűsítéséhez is mindinkább különleges tulajdonságoknak az eléréséhez a különféle anyagok belső szerkezetét kell jól ismerni és a kutatók állandóan azon fáradoznak, hogy az eddig ismert tulajdonságokat, melyek különböző módszerekkel mérhetők, a szerkesztők kívánságainak megfelelően javítsák, módosítsák. Ehhez be kell hatolni az anyagokba és az atomok, kristályszerkezetek alaposabb, mélyreható megismerésével ki kell kutatni, hogy ezek a belső szerkezeti tulajdonságok, azok esetleges változásai hogyan módosítják a szerkezetekben, gépekben felhasznált anyagok fizikai tulajdonságait: szilárdságát, tűzállóságát, tartósságát, korrózióállóságát stb. kapcsolatban eddig szerzett alapvető ismereteket. Felhívja a figyelmet az anyagszerkezetek és anyagtulajdonságok közötti legfontosabb összefüggésekre. A mai technika egyre inkább használ fel olyan összetett anyagokat, amelyek különböző anyagféleségekből, így pl. fémekből és műanyagokból, fémekből és kerámiákból, esetleg mindhárom kompozícióból állnak. Így az ilyen, úgynevezett kompozit anyagok az összetevő anyagok legjobb tulajdonságait egyesítik magukban.

A könyv a korszerű technikában használatos e három legfontosabb anyag és a belőlük készített kompozit anyagok alapvető szerkezeti és műszaki felhasználásuk szempontjából legfontosabb tulajdonságait tárja az olvasó elé. Mind a belső szerkezet, mind a külső tulajdonságok mérésére alkalmas vizsgálati módszereket és e módszerekhez felhasználható legmodernebb műszereket is ismerteti.

A könyv kiváló ábrái megkönnyiti az anyag megértését. Az ismeretek elmélyítésére minden fejezet után példatár található. Ez az olvasót egyúttal gondolkodásra és a megismert anyagból levonható következtetésekre készteti.