Josef von Ferenczy „Emberbolygó” című verseskötetéből sugárzik a hit, a párbeszéd alapjain nyugvó szeretet, amely a megbékélés leghatékonyabb eszköze mindenfajta emberi kapcsolatban. A kötetbe foglalt költeményeket a világgal harmonikus összhangban létezni akaró, és ezt a harmóniát az élet minden mozzanatában felfedezni képes ember álmai és vágyai táplálják. Josef von Ferenczy is a mindenséget vágyik versbe venni, hogy közelebb kerüljön önmagához, gondolatai gyökereihez, tettei értelméhez; s hogy az életéről éppen ennek a vágynak a jegyében készítsen összegzést. „A verseket olvasva nyugodtan kijelenthetjük, hogy Josef von Ferenczyt, a médiamenedzsert, üzletembert, a párbeszéd eszméjének prófétáját költővé avatta az élet. A világ békéjéért, Európa jövőjéért aggódó közéleti ember eltávolodik a sablonos megoldásoktól, a jelmondatoktól, a klisé jellegű megfogalmazásoktól. Nem tanítani akar, hanem láttatni. Saját vívódásainak, küzdelmeinek, elmúlásának tükrében szeretné megérteni és érzékeltetni törekvéseinek lényegét, mondatai és tettei értelmét. Ebben az összeállításban találunk bölcselkedő, játékos, ironikus vagy éppen drámaian fájdalmas hangú alkotásokat. A kötet írásai kifinomult, letisztult hangon vetítik elénk a változások világában harmóniát kereső költő alakját. Pontosan érzékeltetik azokat a hangulatváltásokat, amelyeket a kétségbeesés és a reménykedés között sodródó ember pillanatnyi benyomásai, érzései táplálnak. Ajánlom ezért ezeket a költeményeket mindazoknak, akik valóban megélt gondolatokból akarnak hitet, erőt meríteni egy boldogabb, harmonikusabb világért folytatott küzdelmükhöz.” (Szécsi Gábor)