Szűcs Árpád, Wójtowicz Malgorzata: A Feszty-körkép (melléklettel)

Körképünk története 1891-ben kezdődik. Feszty Árpád egy párizsi útja során megnézte a Detaille és Neuville által festett, napóleoni csatát ábrázoló körképet. Akkora hatással volt rá az élmény, hogy elhatározta, ő is alkot idehaza egy hasonlót. hazatérve lelkesen ecsetelte elképzelését családja tagjainak: vászonra viszi a bibliai özönvíz legendáját, körös-körül vadul hullámzó, tajtékzó tengerrel, viharos felhőkkel, hánykódó hajókkal, sziklákhoz csapódó roncsokkal. Felesége megrettent az ötlettől, hiszen mint festő tudta, mekkora monumentális, külön épületet igénylő kép létrehozása, nem beszélve a szükséges technikai berendezésekkel járó bonyodalmakról. Apósa azonban – Jókai Mór – a közéletben jártas író és az eseményeket figyelemmel kísérő országgyűlési képviselő szemével nézte a dolgokat. Gazdag írói-festői fantáziáját – jól bánt az ecsettel is – nemcsak megmozgatta a nagyszabású terv, hanem rá is beszélte vejét, hogy a vízözön helyett a magyar történelem egyik jelentős epizódját örökítse meg. Az ország akkortájt már a honfoglalás millenniumára készült, így kézenfekvő volt a javaslat: legyen a körkép témája a honfoglalás, címe pedig: A magyarok bejövetele.