A közértes Fekete Péter, a szerelmes Szöszi, Miloš, a vasutas gyerekember, a százszorszép Jarmila és Ježinka – sorolhatjuk emlékezetes cseh filmek felejthetetlen filmhőseit. Mindannyian egy nevetős-sírós, filmművészeti (tűzoltó) bál résztvevői voltak az 1960-as években, ahonnan, mint ismeretes, ellopták a tombolanyereményeket – máig nem tudjuk, kik. Mások meg, 1968-ban, véget vetettek a táncnak, a mókának, a kacagásnak. Tudjuk, kik voltak. A bált fiatal cseh és szlovák filmrendezők új szemléletű nemzedéke rendezte, szomorúságos évek után újra mosolyt varázsolva a nézők arcára, nemcsak Csehszlovákiában és Magyarországon, hanem egész Európában.
Az úgynevezett cseh új hullámról van szó, arról a filmművészeti megújulásról, amelyhez olyan kiemelkedő rendezők munkái tartoznak, mint Miloš Forman, Jiří Menzel, Věra Chytilová, Jan Němec, Evald Schorm, Karel Kachyňa és Ivan Passer. Olyan filmek, amelyek az ember belső szabadságáról, eltiporhatatlan méltóságáról és esendőségéről szóltak az azóta is oly sokszor emlegetett hatvanas években. E rendezők a régi filmformákat megújítva biztosan igazodtak el a valóság dokumentumai között éppúgy, mint a képzelet kifürkészhetetlen birodalmában. Miközben előszeretettel tették nevetségessé az emberi kicsinyességet és önhittséget, egy pillanatra sem feledkeztek meg ember voltunkról, sem a humánum elpusztíthatatlanságáról.
A Film van, babám! az eddigi legteljesebb magyar nyelvű összefoglaló a cseh új hullámról, mely a korszak zárlatáig, 1970-ig mutatja be e filmművészeti megújulást, kitérve azokra a szellemtörténeti és filmtörténeti hagyományokra is, amelyeket a rendezők folytatásra érdemesnek tartottak. Több mint százhúsz csehszlovák produkció szerepel a kötetben, a kiemelkedő tehetségű filmrendezők filmjeinek részletes elemzésével. Filmtörténeti-filmelemző kalauz, amelyet nemcsak a cseh kultúra, a cseh filmművészet iránt érdeklődők forgathatnak érdeklődéssel, hanem hasznos lehet a filmrajongó olvasók széles tábora számára is.
