John Gribbin nemcsak azoknak az embereknek a történetét meséli el, akik a tudományt előbbre vitték, hanem azokkal a sokszor viharos korokkal is megismertet, amelyekben ezek az emberek éltek, dolgoztak és alkottak. A tudomány történetének legnagyobb alakjai, Kopernikusz, Darwin és Einstein mellett megjelennek az ismeretlenek, a különcök, a hóbortosak, sőt az őrültek is. A szereplők sokasága között felbukkan Andreas Vesalius, a XVI. század kiemelkedő anatómusa, aki titokban sírokat rabolt ki; az eszméi miatt eretnekséggel vádolt, lánglelkű Galilei; a rögeszmés Newton, aki kitörölte riválisait a tudománytörténeti könyvekből; a morva szerzetes Gregor Mendel, a modern genetika megalapítója; és Louis Agassiz, aki oly eltökélten akarta a jégkorszakok létezését bebizonyítani, hogy ennek érdekében kollégáit fölgyalogoltatta a hegyekbe.
Bár általában egyedülálló zsenik munkájaként gondolunk a tudományra, ebben a könyvében John Gribbin mégis azt bizonyítja, hogy a legtöbb esetben a tudomány előrehaladása viszonylag átlagos embereknek köszönhető, akik az előző generációk eredményeire támaszkodva lépésről lépésre haladtak az ismeretlen felé.
