– Itt van.
– Hol?
– Ott – intett a szemével Tim. A mező túloldalán, apró mozgó pontként egy nyúl tűnt fel. Egy fehérszőrű nyuszi, s látszólagos félénkséggel szimatolt körbe. Úgy tűnt, még nem vette észre őket Arthur nem értette a dolgot.
– A… nyúlon túl?
– Nem, a nyúl az.
Arthur királynak és lovagjainak majdnem igaz történetén egy nemzedék röhögte betegre magát a mozivászon előtt. Ám a Monty Python első számú remeke azóta nemcsak halhatatlan, de hallhatatlan is lett (mi több: láthatatlan) Magyarországon, így vettük a bátorságot, hogy papírlapok közé préselve őrizzük meg a poénokat az utókor számára. Egyesek szinte kívülről fújják és lépten-nyomon idézik. Másokat idétlen ismerőseik fárasztanak a fenti és ehhez hasonló idézetekkel, felcsigázva kíváncsiságukat. És vannak, akik még csak nem is hallottak az angol abszurd humor eme alapművéről. Ön akármelyik csoportba tartozik, megvan az oka, hogy miért tegye magáévá ezt a könyvet. És most… Galoppra fel!
