A szocializmus diszkrét bája címet is viselhetné ez a könyv, de a hepehupák legalább ilyen találó, sokatmondó, így e fenti mondat alcímmé avanzsálódott. Kovári György elsőkötetes szerző esetében nyomatékkal érvényes a mondás, „Jobb későn, mint soha!"Bizony-bizony, mert az örökifjú nyitó publikációjára majd nyolcvan évet kellett várni, de nem hiába, megérte! "Gyuri, te kedvesen írsz!” – mondta egy jóbarát, és való igaz Kovári György írásaiból árad az élet az emberek szeretete, a néha keserű tanulságok levonása után is mindig pozitív a mérleg, hogy a vidám, kacagtató, néha röhögésre ingerlő fordulatokról ne is beszéljek! Sorait olvasva, olyan klasszikus filmjelentek elevenedetek meg a szemem előtt, mint a Valahol Európában kölyökcsapatának kalandjai, vagy a Te rongyos élet, illetve az Eldorádó c.-film ’56-os képsorai, de ennek kapcsán említhetném az 56 csepp vér című filmet is. Feltűnnek vészjósló figurák is, akik olyanok, mint ha a Tanú szereplői szöktek volna meg egy kis időre vendégszerepelni hozzánk.
