Stephanie Thornton: A hódító felesége - Regény Nagy Sándorról

„Ahogy Akhilleusz, Sándor is a dicsőséget és az örökké fennmaradó hírnevet kereste, s az istenekhez fohászkodott, hogy neve végigvisszhangozzék az egész történelmen. Mégis, számtalan erkölcstelen cselekedete feledésbe merült, vagy átköltötték a történetet, hogy olyan hőst faragjanak belőle, aki méltó szereplője lehet a hőskölteményeknek.

Ám ez csak egy töredéke a történetnek.

Miatta és érte nagyszerű, de néha rettenetes dolgokat vittünk véghez.

Ahogyan az Olümposz tetején ült Zeusz, körülötte a harc, a fény istenei, a vágy, a családi élet istennői, éppen úgy vettük mi is körül Sándort.

A szeretője.

A húga.

A felesége.

A katonája.

Méregkeverők voltunk és gyilkosok, ártatlanok és harcosok, s nélkülünk Sándor csupán egy férfi lett volna a sok közül.

Helyette isten lett.”