Nényei Pál: Léda tojásaitól az Aranyszamárig (Az irodalom visszavág 1.)
Ez a könyv azoknak szól, akik azt hiszik, hogy őket aztán egyáltalán nem érdekli az irodalom:
- akik magyarból ketteseket kapnak - és a kettes nekik már jónak számít
- akiknek piszkos és gyűrött a füzetük - ha el nem veszett már év elején
- akik egyszerűen nem képesek olvasónaplót írni
- akik kizárólag szomszédjukról, illetve a füzetükből másolják a dolgozataikat
- aztán gátlástalanul puskáznak
- akik a „kötelező olvasmány” kifejezés elhangzásakor heveny undort éreznek, és azonnal internetes összefoglalások, meg Kötelezők röviden című kiadványok után néznek
- akik a memoriterek magolása közben szitkozódnak, és a költő meg a tanár édesanyját emlegetik
- akik olyanokat mondanak, hogy minek foglalkozni olyan dologgal, aminek semmi értelme
Nényei Pál középiskolai tanár és irodalomtörténész megírta az irodalom történetét kamaszoknak, és nemcsak azoknak, akiket már eddig is érdekeltek a versek és a regények. A szerző szerint az irodalom nem tantárgy, hanem egy izgalmas terület, ahol érdemes egész életünkben kalandoznunk. A jó tanulók persze használhatják „segédtankönyvként” is, a többiek viszont csak élvezzék a könyv humorát, és nézzenek valami klassz dologként az irodalomra!
Nényei Pál: A Paradicsomkerttől a Pokol kapujáig (Az irodalom visszavág 2.)
Végre eljött a nagy pillanat, amit annyira vártunk:
az Irodalom másodszor is visszavág!
Ebben a másodikban már az... az Irodalom születéséről...?
-– Ó. Ugyanarról szól mind a két kötet? Újra megteremtik a Világot, és vele a Szót, az Irodalmat?
– Igen, pontosan ez a helyzet. Ebben a második kötetben kiderül, hogy Zeusz és Jupiter után (szabadon) bizony egy másik Isten is teremtett egy világot - és ez is a mi világunk! És e kettô csodás találkozásból született meg az, amit ma Irodalomnak nevezünk. Ez a másik Isten, a zsidóké és keresztényeké elég sokban különbözik az antik istenektôl. Szigorúbb és engedékenyebb is egyben. Jobban is ismerjük ôt, épp ezért nehezebb róla gondolkodnunk. Róla és a Könyvrôl, amibôlaz emberiség megismerhette: a Bibliáról.
A Paradicsomkertben indul ez az izgalmas és felkavaró szellemi utazás, amelynek utolsó állomása Dante Isteni színjátéka.
Ez a második kötet, de hamarosan jön a folytatás!
Nényei Pál: A hit fényétől az ész világosságáig (Az irodalom visszavág 3.)
Juhú, de jó, Író úr! Ezek szerint abbahagyta végre a lustálkodást és megírta a harmadik kötetet?
Nem lustálkodtam, hanem válságban voltam! Meg aztán a jó munkához idő kell. Vastag lett az új kötet, és nagy ívet ölel fel. És az Apokalipszis itt még csak a kezdet! Csak azután születik újjá a költészet, szökken szárba a keresztény és a lovagi líra - közben beütnek a rímek, és már jő is Mária siralma ómagyarul, a halhatatlan Walther von der Vogelweide, a csavargó Villon, a verekedős Balassi és a kiismerhetetlen Shakespeare.
Mármint - akkor most mit jegyzeteljek le? Mi lesz a lényeg ebben a könyvben?
Például az, hogy az irodalom nem használati tárgy, nem kulcslyuk a szerző hálószobájába, hogy a művészet nem kinyilatkoztatás, ítélkezés vagy megoldás a...
Ez mind nem, de akkor mi igen? Mi az irodalom?
Ha megmondanám, lehet, hogy az a mondás már maga lenne az Irodalom. Úgyhogy inkább gyertek, menjünk a Hit Fényétől az Ész Világosságáig.
