B. Lakatos Margit (szrk.): Játékpszichológia (olvasókönyv)

SZERZŐK

Csányi Vilmos, Justné Kéry Hedvig, Páli Judit, Sigmund Freud, Kulcsár Zsuzsanna, Jean Piaget, Kósáné Ormai Vera, Bruno Bettelheim, Michael Cole,

Sheila R. Cole, Hermann Imre, Járó Katalin, Kalmár Magda, George H. Mead, 

Susanna Millar, Varga Zsuzsa, Nemes Lívia, Gerő Zsuzsa, Grastyán Endre, Bálint Mihály, Anna Freud, Henri Wallon, Falvay Károly, Kiss Zsolt Péter, Krisztián Ágota, Varga Izabella, Hilarion G. Petzold, Donald W. Winnicott, Korintus Mihályné, Szvatkó Anna

SZERKESZTŐ

B. Lakatos Margit

LEKTOR

Jávorné Dr. Kolozsváry Judit

ELŐSZÓ

Ez az olvasókönyv az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Karának óvodapedagógus hallgatói számára, a Játékpszichológia és játékpedagógia tantárgyi programhoz készült kiegészítő tankönyv.

Az írásokat úgy válogattuk, hogy elsősorban a gyermekek játékával kapcsolatos elméleti ismereteket tartalmazzák. A gyakorlati anyag - az óvodáskorban alkalmazható egyéni és csoportos játékok, játéktanítás stb. - nem szerepel a kötetben. Az írások egy része a tárgy ismeretrendszerének logikai menetét követi, a többi attól eltérve, a játékhoz kapcsolódó tágabb kitekintésre inspirálja az olvasót.

A játék és az éntudat kialakulásának összefüggéseit először antropológiai szemszögből követhetjük. Az itt megfogalmazódott - elsősorban a játék társas vonatkozásait hangsúlyozó - gondolatok a játék egyedfejlődésének bemutatásánál újból felbukkannak. A játék neurológiai háttérmechanizmusait tárgyalja egy, az újabb kutatási eredményekről szóló összefoglaló, egy interjú, valamint a pedagógiai vonatkozásokat is kiemelő tanulmány. A felnőttek játékmotívumait a személyiségjellemzők függvényében a pszichológus elemzi, az állatok játékra utaló viselkedését az etológus írja le.

A következő fejezet a játék kialakulását mutatja be. A HERMANN-i megkapaszkodás-elmélet kínálja a keretet az ősi és népi játékok élményhátterét vizsgáló tanulmányhoz. A játék előzményeit feltáró írások a játékot az anyai kötődésből való kibontakozásként értelmezik, és az úgynevezett „köztes tartomány" pszichikai terében helyezik el.

A fejlődés játéktörténésekben is megnyilvánuló folyamatait egyes szerzők, mint a pszichés funkciók érésének állomásait, mások, mint a megerősödő én képességeinek kibontakozását tárják elénk. A különböző játékformák megjelenése, kiteljesedése és hanyatlása megbízható mutatója a gyermek fejlődési tendenciáinak. Szemléletesen illusztrálják ezt az explorációs játék, a szimbolikus játék és a szabályjáték gazdag megjelenési formáit bemutató szemelvények.

Az élményfeldolgozás lelki mechanizmusainak tanulmányozásához adnak segítséget azok az írások, amelyek megmutatják, miként kódolják a gyermekek a tapasztalataikat a játékban, hogyan fogalmazzák meg érzéseiket, vágyaikat és indulataikat a játék nyelvén, és milyen módon próbálnak felülkerekedni az őket feszítő problémákon.