A kötet első fejezete történetírásunkban először tárgyalja egy polgári városnak mint földesúrnak magatartását volt jobbágyaival szemben, a jobbágyfelszabadítást megelőző és az azt követő úrbérrendezések időszakában. Sopron városa - sajátos módon - nyolc falu határának túlnyomó részét átengedte, illetve eladta volt jobbágyainak.
A második fejezet nyolc különböző szempontú statisztikai táblázattal és a hozzájuk kapcsolódó bevezető ismertetéssel ad képet - az 1848-as forradalom időszakában - Sopron megye községeinek gazdasági és társadalmi viszonyairól: az úrbéres birtokviszonyok alakulásáról, a népesség, földterület, állatok, gabonatermés, kézműiparosok, céhek stb. helyzetéről. Végül ismertetés következik egy 1843. évi térkép és a korabeli összeírások alapján Sopron megye természeti, néprajzi viszonyairól, kereskedelmi és vámútjairól stb.
A harmadik fejezetben a megye 198 községének és 38 mezővárosának címeres, rajzos pecsétjeinek leírását és köriratát adja meg a szerző egészen 1906-ig.
A Függelékben többek között több község statutumát és az 1848/49. évi szabadságharc hősi halottainak kimutatását találjuk.
