Ha az álmom kapcsán a múltba nézek, nem túl biztató a kép. Hiába költöztem el tizennyolc évesen a családomtól, a testi és lelki terror addigra már felemésztette az egészségemet. Sokféle és sokáig tartó betegeskedés után két évig a halál mezsgyéjén egyensúlyoztam, és nem volt olyan rég, hogy elmenekültem egy házasságból, ami már senki javát sem szolgálta.
Ez vagyok én?
Aligha.
Mert emellett van egy másik múltam is.
A megrendítő történetben, melyet Balázs Valéria Anamé tár elénk, saját magunkra ismerhetünk, lelki fejlődésünk mérföldkövei köszönnek ránk. A kalandregénynek is beillő könyvben a sors rendeződését követhetjük nyomon, átlátva, hogy mindennek oka és eredője maga a szeretet, és hogy a legnagyobb szenvedés is a fejlődésünk szolgálatában áll.
Az írónő kézzelfogható valósággá teszi a karma miszticizmusát, miközben olyan kérdések megválaszolására ösztönöz történetével, amelyekkel életutunk más irányt vehet. Segít minket, hogy saját válaszainkra találjunk, megfejtsük, kik vagyunk valójában, honnan jöttünk és mit kell tanulnunk a saját életünkből.
Karma félelemmel vegyes borzongással ejti ki a szót, aki előtt felderengett már a spirituális világ, és kezdte megismerni annak törvényeit De a megismerés messze van még a megértéstől! A megértést és vele együtt a megbocsátást és minden ítélkezéstől való tartózkodást nem hozhatja el más, mint a saját élményed. – Balogh Béla
