„Nem rendezek több filmet" – adta hírül a világsajtó alig egy éve Krzysztof Kieslowski nyilatkozatát, amikor a Három szín trilógia befejezése után hazatért Lengyelországba. Senki nem gondolt arra (a magyar nyelvű kötet előkészítői sem), hogy a sors oly váratlan és tragikus kegyetlenséggel hitelesíti az európai rangú lengyel filmrendező szavait: 1996. március 13-án ragadta magával a halál. Az idén lett volna ötvenöt éves.
Kieslowski az Amatőr (1979) című filmjével hívta fel magára a filmvilág figyelmét. Dokumentumfilmekkel kezdte pályafutását, majd keserűen hitetlen s reménykedően kegyetlen játékfilmek (Véletlen, Befejezés nélkül) következtek, aztán a Tízparancsolat filmjei: a Dekalog című tévésorozat, a Veronika kettős élete, s végül a szabadság, az egyenlőség és a testvériség dilemmáival a Három szín trilógia.
Nem sokkal halála előtt Danusia Stok több hosszabb interjút készített Kieslowskival, melyekben a lengyel filmrendező részletesen beszél indulásáról, családjáról, ifjúkoráról, a lengyel társadalomról, a lengyel filmművészetről s nem utolsósorban filmjeinek forgatásáról, rendezői elveiről. Amikor Stok kötetet formált a beszélgetésekből, elhagyta kérdéseit, mert úgy érezte, Kieslowski mondatai, szövegei önálló és érdekfeszítő önéletrajzzá állnak össze, melyet bizonyára kedvvel olvas majd minden filmbarát. A szó tehát Kieslowskié.
