Eleanor Herman a nagy sikerű Királyok szeretői című könyve után ezúttal a koronás hölgyek magánéletét veszi górcső alá. Az elmúlt kilencszáz évben attól a naptól kezdve, hogy az aragóniai királyné, Urraca először lovagolt a csatába oldalán szeretőjével, Pedro Gonzálezzel, addig a napig, amikor Diana és Dodi az utolsó útjukra indultak a házasságtörő asszonyok sorsa éppolyan változatos, mint maguk a nők. Közös bennük, hogy boldogtalan házasságban élték kiüresedett életüket, és házasságtörésük magvát már akkor elvetették, amikor mind természetben, mint műveltségben hozzájuk nem illő férjhez kényszeríttették őket. A királyi házasságokat a nagypolitikai érdek, és nem a szimpátia határozta meg, és bizony gyakran előfordult, hogy az érdekek a hercegnőket visszataszító, szellemileg visszamaradott, vagy férfiasságban hiányt szenvedő férjjel kényszeríttették nászi ágyba… Nagy Katalin cárnő több mint egy tucat szeretőt fogyaszott el. Marie Antoinette minden valószínűség szerint beérte egy udvarlóval is. A hűtlen királynők sorsa a történelem nagy tabutémája.
