Jiří Kratochvil: Kushadj, bestia!

A brünni születésű Jiří Kratochvil ma már világhírű földijével, Milan Kunderával egy időben, egy városban kezdte írói pályafutását, amely azonban hamarosan évtizedekre megszakadt. Hiszen Kratochvil 1968 és 1990 között egyáltalán nem publikálhatott. Ezalatt volt levéltáros, darukezelő, segédmunkás, éjjeliőr, telefonkezelő, fűtő – talán még Bohumil Hrabalnál is több foglalkozást űzött –, természetesen kényszerből. Első regénye csak 1990-ben jelenhetett meg, ám azóta sokak, így a mesterének vallott Kundera szerint is az utóbbi évtized legjelentősebb cseh írójává „nőtte ki magát”.

    A Kushadj, bestia! az ötvenes évek elején játszódik. Főhőse egy kamasz fiú, aki a történet kezdetén az iskolások szokásos-szokványos életét éli: talán csak kiemelkedő testi-szellemi képességeivel tűnik ki társai közül. Egy napon magas rangú katonatisztek jelennek meg az iskoláéban, hogy a legrátermettebb gyerekeket kiválogassák. S bár hősünk a legjobb mindenben, nagy csalódásra mégse kerül be a kiválasztottak közé. Aztán egy folyóparti séta alkalmával valaki hátulról ráveti magát, és kloroformmal elkábítja. Összehajtogatott ruháit később megtalálják a parton. Három napig keresik, majd eltűntnek nyilvánítják.

    Hősünk egy vaksötét cellában tér magához, hetekig, talán hónapokig raboskodik itt. Ám egy reggel világosságra ébred: egy kopaszodó, tagbaszakadt férfi ül az ágya mellett, a Nagymester, aki a kertbe invitálja egy sakkpartira. Kezdetét veszi kettejük hetekig tartó sakkjátszmasorozata, amely nem más, mint beavatás. Beavatás egy titokba. Egy hátborzongató, rettenetes, viszolyogtató titokba. És hősünk rádöbben, hogy ő az igazi kiválasztott.

    Kratochvil minden művében a Gonoszt jeleníti meg. Gonosz csak egy van, vallja Kratochvil, de számtalan alakot ölthet, és az ő írói küldetése az, hogy az álom és a rémálom, a hallucináció és a valóság nagyon bizonytalan határán egyensúlyozó, sejtelmes, titokzatos regényeiben megmutassa igazi arcát.