Fogalmam sincsen, hogyan kezdjek hozzá, ugyanis még soha nem írtam előszót, ahogyan könyvet sem. Igazából ezt sem én írtam, hanem mi, a zenekar, hiszen együtt éltünk meg mindent, amiről a következő oldalakon szó lesz. Én csupán papírra vetettem azt, ami legjobban megmaradt bennem, amikre legszívesebben és amikre egyáltalán nem szívesen, de emlékszem. Emlékeznem kell, hiszen az elmúlt tíz év mély nyomokat hagyott bennem és úgy érzem, mindannyiunkban.
TÍZ ÉV! Ennyi idő telt el azóta, hogy először kiejtettük a szánkon: Ladánybene 27. TÍZ ÉV! Jóban és rosszban, színpadon és az életben…
