– Álljon meg, Morrison! Fegyver van nálam!
Mike megállt, mint aki üvegfalnak rohant, és lassan a férfi felé fordult. A fotelben terpeszkedő alaknak hatalmas bajsza volt. Hatalmas, véres bajsza… Mike arcán kövér verejtékcseppek gördültek végig.
– Mit akar tőlem? – kérdezte remegő hangon. – Mit tettem?
– A boríték… El kell juttatnia a borítékot… Ma éjfélkor indul a repülő… a Tatoi reptérről. Vigye magával az… az igazolványomat…
Mike előrángatta zsebéből a borítékot és a férfi felé nyújtotta.
– Tessék, itt van. Visszaadom. Én amerikai állampolgár vagyok! Nem tudom, miről van szó, és nem is akarom tudni.
A bajszos egy erőtlen mozdulattal magához intette. Mike csak most döbbent rá, hogy a férfi haldoklik.
– Nincs más választása… El fogják kapni, Morrison… Követik… Ne menjen… az amerikai … követségre. Körülvették… ők mindenütt… ott vannak… Nincs választása…
