"Egy irdatlan méretű nyerges vontató gurult el Arnaldo előtt, olyan hatalmas, amekkorát a kubai még életében nem látott. A pótkocsinak hat tengelye volt, mindegyiken nyolc óriási kerék. Az orvostanhallgató izgalmában már arra sem emlékezett, mire kell figyelnie. Mit is mondott Juanita? Mit is mondott… Megvan! A gumikat kell nézni. Nézd a gumikat! Igen! A gumik szinte szétlapultak a teher súlya alatt. A ponyvával letakart, vaskos cső háztömb hosszúságú volt… és a végéből kilátszott egy darab! Arnaldo megpróbált minden apró részletet az agyába vésni.
Nem sok ideje volt rá. A karaván elhaladt, a szűk résen át már csak a nyomában cammogó páncélautókat és az orosz katonákkal tömött teherautót lehetett látni…
…Három héttel André Kubába érkezése után már ment is az üzenet az amerikaiaknak: Szovjet középhatósugarú rakéták jelenléte megerősítve. A rakéták még nem működőképesek. Támaszpontok szovjet kézben."