– El van intézve! – jelentette ki biztató mosollyal Vilmos atya –, a költözködést én fogom
megszervezni.
Ebből rögtön tudtuk, hogy rémes dolgok következnek.
Miután Öcsi és barátai porrá zúzzák Apu könyvtárát, és néhány szaki (meg a titokzatos rauhenpikk) segítségével berendezik az új lakást – némi vendégriasztó, takarékossági, autóvezetési és férjnevelési túlélő lecke után –, azt hihetnénk, megnyugszanak a kedélyek. De nem! Apu és Anyu inkább nyakába veszi a világot, azaz hátára a zsákot, és meg sem áll az Adriáig. Egészen addig lubickolnak gondtalanul, ameddig Vilmos atya…
A főszereplők viszontagságairól és ”rémtetteiről” a regénysorozat mindegyik kötetében olvashatunk.
E vidám regényeket az író gyakorló szülőknek és a felnövekvő ifjúságnak szánta, hogy a kalandok végére kiderüljön: a barátság, a megértés, a szeretet, anyu meg apu, a család és hasonló nyalánkságok a legfontosabb részei az életnek; bár annak bizony része a tévedés, a hazugság, a baleset, a hiúság, vagy a mindig ínyenc önzés, a remeknek érzett rosszindulat, a borzongató félelem és a jó kis káröröm is.
A "Nagy Mesélőként” ismert író a család mindennapi apróságait karikírozza ki ellenállhatatlan humorral, sorozatosan bizonygatva, hogy semmin sem nevethetünk jobban, mint tulajdon balfogásainkon.
