Kiss Károly nevét elfeledte a köztudat, holott Hadi műszótárának magyarító leleményeit mindmáig használjuk. Elmerült az alvitézek virtuskodásairól szóló műve is, annál is inkább, mert rendszertelenül és elszórtan jelent meg a Tudományos Gyűjtemény évfolyamaiban – 1827 és 1840 között. Az alvitézek tettei élvezetes olvasmányok, színes, kalandos emlékezések, valóságos személyek eredeti nevükön szerepelnek, a csata időpontja, helyszíne, a történés alighanem hiteles, sőt Kiss Károly még arra is gondol, hogy arany vagy ezüst „mellpénzzel" kitüntetett vitézének a későbbi sorsát is fölvázolja, megmondván azt is, hogy a róla szóló írás megjelenésének a pillanatában hol található és mivel foglalkozik.
Kétségtelenül új nézőpontot vezet be Kiss Károly a történelmi krónikákba, személyeket, szinte szociológiaian konkrétat, ami azért látszik ma különösen eredetinek és szokatlannak is persze, mert az efféle följegyzések, emlékezések vagy ritkák voltak valóban, vagy nem írattak az öröklét számára; elvesztek, elfelejtődtek. Ez a folyóiratban napvilágot látott munka most jelenik meg először kötetben, s az elfeledett tudós halála óta ez az első megjelent műve.
