Jávorszky Béla Szilárd - Sebők János: A magyarock története 1-2. (A 60-as évektől a 90-es évekig)

Jávorszky Béla Szilárd - Sebők János: A magyarock története 1.

E mű több generáció számára is élvezetes, legendaoszlató, izgalmas olvasmányt kínál, egyúttal igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a rockzene végre Magyarországon is a megérdemelt helyére kerüljön a kultúrtörténetben.

A kötet a maga nemében páratlan történelemkönyv, különleges krónika. A szerzők a magyar rockzene csaknem fél évszázados történetének megírására vállalkoztak abból az alkalomból, hogy a műfaj első képviselői a „koppintós korszak” után „hatvannégyben épphogy elindultak”, majd 1965 nyarán Verőcemaroson, az Expressz-táborban megszülettek azok az első magyar nyelvű Illés-dalok, amelyek az új műfaj hazai kezdeteit jelentik. Számos, eseményekben és jelenségekben gazdag korszak, hat generáció, többtucatnyi stílus, sok száz zenekar és előadó, ezernyi sláger, rádiófelvétel, hanglemez, koncert - erről szól A magyarock története.

Jávorszky Béla Szilárd - Sebők János: A magyarock története 2.

Jávorszky és Sebők többek között arra keres választ, hogy ki és miért játszott fontos szerepet ebben az időszakban, miért vonultak vissza a korábbi sikeres zenekarok, miért terjedt el a retro, miért hódít a mulatós, a lakodalmas rock, mi a titka Lagzi Lajcsi és Zámbó Jimmy sikerének, hogyan vethetők össze az új korszak zenekarai – például a Tankcsapda vagy a Kispál és a Borz – az Illéssel vagy az Omegával. A nagy öregek (Szörényi, Bródy, Charlie, az Omega, a Piramis, Tátrai Tibor, Zorán), s a hagyományos rock más szereplői mellett részletesen foglalkoznak a punk, az újhullám, az alternatív zenék művelőivel.

A blueszenéről szóló fejezetben helyet kaptak többek között a Hobo Blues Band, a Palermo Boogie Gang, a Pribojszki Mátyás, Ferenczi György, Takáts Tamás Dirty Blues Band, és az akusztikus előadók (köztük Vas Zoltán a Vas-Bocskai duóval illetve a Halper Lászlóval és Wágner Györggyel kiegészült elektronikus Bluesügyi Hivatallal).

A blues kapcsán bemutatják a műfaj legjelentősebb hazai szakíróját, Nemes Nagy Pétert is, aki egyben a könyv lektora is.

Terjedelmes fejezet foglalkozik a világzenével, többek között Sebő Ferenccel, a Muzsikás, a Makám együttessel, Sebestyén Mártával, Palya Beával, a népzenei és világzenei műhelyekkel és a táncház-mozgalommal.

Érdekes a zenészek és a politika rendszerváltás utáni kapcsolatának vizsgálata.

Foglalkozik a kötet a koncertszervezőkkel és kiadókkal is, így a Showtime, a Multimédia Concerts, a Warner-Magneoton, a Maffioso és a Rózsa Records cégekkel, valamint vezetőikkel.

A Magyarock 2. olvasóknak, szakíróknak és kutatóknak szóló tankönyv, történelemkönyv és „meséskönyv”, de szerzői kritikus szemmel elemzik az előadókat, dalaikat, lemezeiket.