Az 1849 és 1867 közötti időszak napjainkig a 19. századi magyar történelem mélypontjaként él a köztudatban. Az elmúlt néhány évtizedben azonban sok tekintetben átformálódott a történettudomány képe erről a periódusról. A dualizmuskori impozáns gazdasági fejlődés szervesen épült a megelőző évtizedek gazdasági átalakulására.
A polgári átalakulás sémáit, ütemét és kereteit a bécsi birodalmi központ politikusai kívánták diktálni, ami a nemzeti ellenállás reakcióit hívta életre. Ennek ellenére ezek az évek a modern Magyarország születésének évei. Ezért nem tekinthetjük csupán zárójelbe tehető közjátéknak ezt az időszakot. Hosszú időre formálta és deformálta a gazdasági-társadalmi folyamatokat éppúgy, ahogy a politikai közgondolkodást is. Politikai kényszerpályán ugyan, de megkezdődött a polgári Magyarország születése.
