Maus címmel különös képregény jelent meg 1986 őszén az amerikai könyvpiacon. Az első kiadást villámsebesen követte a második majd a harmadik is, ám az olvasók még fürgébbek voltak, elővétellel már a nyomdából „kaparintották meg” a művet. A comics hazájában szinte példátlan esemény, hogy egy képregény hiánycikké váljon. Pedig ez a képregény sem nem pornó, sem nem krimi – „csupán” egy túlélő vallomása. Főhőse egy lengyel származású zsidó, aki egy gazdag kereskedő lányát veszi el közvetlenül a II. világháború kirobbanása előtt. Lengyelország náci megszállása napról napra elviselhetetlenebbé teszi a fiatal pár életét, míg végül bekövetkezik a legszörnyűségesebb: a családot koncentrációs táborba hurcolják. A „túlélés” regényét az apa meséli el rajzoló fiának, annak az Art Spiegelmannak, aki a Raw comics magazin megalapításával forradalmasította a képregényipart, bebizonyítva, ennek a lenézett műfajnak is lehet művészi értéke. A Maus tartalmával és megformálásával együttesen nyűgöz le. A kelet-európai sorstragédia szívszorító történetét át- meg átszövi a jellegzetes zsidó humor és öngúny, s mindezt Spiegelman bravúros rajztudással varázsolja a papírra. A képregény szereplői is különlegesek: a zsidókat egérarccal, a nácikat macskapofával, a lengyeleket disznófejjel ábrázolja a művész. A Maus azóta is folytatja diadalútját, az összes világnyelven.
