„Közszolgálatiság”, "gyűlöletbeszéd", „kiegyensúlyozottság”, „rágalmazás”, „digitális forradalom”, „konvergencia” – kiragadott fogalmak a médiáról (a médiában) folyó közbeszédből. A könyv szerzői arra törekszenek, hogy megvilágítsák – többek között – e fogalmak tartalmát, és végső soron átfogó képet adjanak a média szabályozásáról, érintve a média működését meghatározó társadalmi környezet legfontosabb elemeit is. Az infokommunikációs technológiák viharos gyorsaságú fejlődése közepette, valamint a médiát körülvevő, napról napra változó társadalmi és politikai közegben egy ilyen összefoglaló mű aligha lehet több, mint pillanatfelvétel. A szerzők szándéka ezzel együtt egy olyan elemzési keret kialakítása volt, amely a média folyamatos átalakulása és az azt érintő egyes részletszabályok változása mellett is szilárd alapokat szolgáltat a könyv szűkebben vett tárgya, a médiaszabályozás áttekintéséhez. A szerzők a nyomtatott sajtóval, a hagyományos elektronikus médiával, valamint a digitális és/vagy hálózati médiával kapcsolatos szabályozási kérdéseket azok jellege, belső tartalma szerint mutatják be, szakítva azzal a korábban megszokott tárgyalásmóddal, amely az egyes médiumok és az egyes jogágak elkülönését vette alapul. A médiaszabályozás társadalmi, alkotmányos és nemzetközi jogi alapjainak bemutatását a médiatartalom, a médiapiac és a média-infrastruktúra szabályozásának ismertetése követi, s a könyv egy, a szabályozás fejlődési irányzatait felvillantó résszel zárul. Az egyes fejezetekben a jogszabályok mellett ott találhatók azok a jellemző külföldi példák és hazai jogesetek, amelyek egyrészt megkönnyítik a megértést, másrészt pedig érzékeltetik is a médiaszabályozás összetett, színes világát. A könyv elsődleges célja, hogy tankönyvként szolgáljon a kommunikációs és jogi felsőoktatásban. Mindemellett úgy gondoljuk, hogy az érdekeltek köre szélesebb a főiskolákon és egyetemeken tanuló hallgatóknál, s ezért jó szívvel ajánljuk a könyvet annak a nagyközönségnek, amelyhez a média maga mindig is szólni kívánt.
