Vitus B. Dröscher: Vándorutak az állatvilágban (Mi Micsoda 6. )

Vitus B. Dröscher: Vándorutak az állatvilágban

Vannak ​madárfajok, amelyek az Északi-sarkon költenek, a telet viszont már a Déli-sarkon töltik. Ez azt jelenti, hogy évenként rendszeresen ismétlődő utazásaik során több mint 20000 kilométert tesznek meg. Ismeretes, hogy egyes cetfajok táplálékukat a sarki tengerek vizeiben szerzik, utódaikat viszont a trópusi tengerekben hozzák világra. A kis pettyes lile közel 4000 kilométert repül megszakítás nélkül a nyílt óceán fölött. Vajon mi készteti az állatokat ezekre a hatalmas utazásokra? Hová igyekeznek? Milyen útvonalakat választanak maguknak a szárazföldön, a vízben, a levegőben? Hogyan képesek tájékozódni több ezer kilométeres útjuk során? A könyv első fejezeteiben a madarak, emlősök, halak, kétéltűek és hüllők, valamint a rovarok vándorlásairól lesz szó. A térképvázlatok segítségével könnyen nyomon követhetjük, hogy milyen utat tesznek meg az egyes állatok, téli és nyári tartózkodási helyük között. Több fejezet is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy vajon milyen belső erők késztetik az állatokat ezeknek a nagy távolságoknak a megtételére, mikor kelnek útra, és milyen sebességgel haladnak céljuk felé. Az állatokra leselkedő veszélyekről szintén lesz szó. A legújabb kutatási eredmények birtokában arra is választ kapunk, hogy miként segítik az állatokat a tájékozódásban a Föld felszíni képződményei – mint pl. a hegységek vagy a kontinensek partvonalai –, hogy ezeken túl útjaik során milyen fontos szerepet játszanak a különböző csillagképek, a Nap és a Hold, s hogyan működik az állatok belső órája. Mindezek jelentőségét ma már kísérletekkel igazolt kutatásokból ismerjük. Szó lesz majd arról is, milyen eszközök segítségével tudnak a kutatók a vándorló állatok nyomában maradni. A könyv szerzője, Vitus B. Dröscher az állatok vándorlásának szerteágazó témáját lebilincselő olvasmánnyá varázsolja a fiatal olvasók számára. t lebilincselő olvasmánnyá varázsolja a fiatal olvasók számára.