A magyar sportnak a riói olimpián elért 8 aranyérméből hét (!!!) a gyengébb nem képviselőihez fűződik. Hosszú Katinka három aranyérme, Kozák Danuta ugyancsak három győzelme – kettőben társaival, Szabó Gabriellával, illetve a négyes többi tagjával, aztán Szász Emese nem várt, ám annál örömtelibb vívó bravúrja – olyan fantasztikus sikere a magyar nőknek, hölgysportolóinknak, amilyen arányban ez, nyugodtan állíthatjuk, a sporttörténelemben egyetlen országban sem fordult elő. El kell ismerni: 2016-ban, s aztán 2017-ben a nagy világversenyeken is a nők mentették meg a magyar sport becsületét, valamennyi férfi kalapot emelhet előttük. Hiszen mi lett volna nélkülük mondjuk tavaly, az olimpián, azzal az egy szem férfi aranyéremmel? … Minden idők legsikertelenebb olimpiája, így viszont joggal büszkélkedhetünk vele: ez igazi férfi(?), bocsánat, női munka volt… Mindezeknek az eredményeknek – és a 2017-ben is folytatódott remekléseknek – hosszú évek óta hűséges krónikása Bocsák Klára, aki a sikerszerzőkkel, és még sok-sok másik különleges sportoló nővel sajátos beszélgetéseket, afféle női csevegéseket folytatott. Tessék, íme: szubjektív válogatás a közelmúlt és a jelen több száz interjújából, ugyancsak szubjektív témafelosztásban.
