Belinszki Zoltán: Miért nem bírjuk a vállalkozókat?

A ​mintául szolgáló Kis nemzethatározótól mi sem áll távolabb, mint az idegengyűlölet. Ús sorozatunk sem akarja megutáltatni egyetlen szakma egyetlen képviselőjét sem. Ellenkezőleg. Az olvasó – reméljük – ez esetben is bírni fogja az adott mesterséget, tudomásul veszi jellegzetességeit, működési mechanizmusait, esetleges fonákságait. És talán elgondolkodik azon, hogy mások ugyanilyen szemüvegen keresztül vizslatják az ő szakmáját is.
Felmérések szerint hazánkban legalább félmillió családi vállalkozás működik. A vállalkozó ugyanis férjével-feleségével vagy informális élete párjával – lásd még: szerető – osztja meg az üzleti élet nyűgét s nyilait. Ahol a másik fél nem vesz részt közvetlenül a folyamatok irányításában, ott a hátteret teremti meg (tiszta ruha, gyereknevelés, döntéselőkészítés stb.). A mondás szerint minden sikeres férfi mögött egy nő áll. Az ügyesebbek mögött több is.
Az üzletember ráébred: gyermeke valószínűleg nem lesz képes az üzlet továbbvitelére. Ilyenkor általában beíratja őt egy tévedésből akkreditált diplomagyárba. Ezeken a helyeken piacképes ismereteket alig, felsőfokú végzettséget viszont adnak, ha az ember havonta 2-3 napra néha megjelenik, nagy marhaságot nem csinál, s – ami a legfőbb – pontosan fizeti a tandíját. A fantomértelmiség tagjai aztán állást szoktak kapni olyan helyeken, ahol a szülők szerint nagy kárt nem tehetnek (önkormányzatok, iskolák, művelődési házak, helyi lapok kulturális rovata stb.).