A gyógyítás XVI-XVII. századi helyzetéről, színvonaláról, ágazatairól és irányzatairól kap átfogó képet az olvasó ebből, a művelődéstörténet máig feltáratlan területére kalauzoló összeállításból.
A kötet a Melius Péter 1578-ban megjelent Herbárium-ától az első szintézisig, Pápai Páriz Ferenc 1690-ben kiadott Pax corporisáig tartó időszak leglényegesebb, legjellemzőbb, nyomtatásban és kéziratban terjedő kézikönyvei alapján mutatja be az orvoslás gyakorlatát, Ezekben a széles körű szakmai vagy házi használatra szánt, sebészeti ismereteket, otthon is elkészíthető orvosságrecepteket, belgyógyászati és gyermekgyógyászati kórisméket és gyógymódjavaslatokat tartalmazó írásokban a reneszánsz emberközpontú szemlélete a reformáció vallásos betegségfelfogásával és anyanyelvi programjával ötvöződött. S mivel az orvosi kézikönyvek voltak hosszú időn át a magyar nyelvű természettudományos művelődés egyedüli eszközei, nem csupán tudománytörténeti szempontból értékes dokumentumok e nyomtatásban jórészt most először megjelenő művek.Szemelvények orvosi kézikönyvekből
