Századunkban, különösen azonban az utóbbi évtizedekben, a tudomány eddig soha nem látott fejlődésnek indult. Mindamellett szép számmal akadnak a világtörténelemben olyan rejtélyes kérdések, amelyekre mind a mai napig nem sikerült választ adnunk.
Erich von Daniken előszeretettel veszi górcső alá a régészet jelenségeit, amelyek még mindig dacolnak a végleges válaszokkal. Szinte valamennyi újabb föltárás és ásatás tágítja azoknak a kérdéseknek a körét, amelyek középpontjában az emberiség régi kultúrái állnak.
Mi a magyarázata annak, hogy földgolyónkat láthatatlan vonalak egész hálója borítja, amelyek kivétel nélkül történelem előtti időkből származó szent helyeken haladnak keresztül? Miért építettek az emberek kereken hétezer esztendővel ezelőtt csillagászatilag betájolt templomokat? Mi célból tervezték meg Anatóliában a föld alatti városok kusza rendszerét? Ki hordott közel négyszázezer bazalttömböt a polinéziai Nan Madol szigetére? S miért mesélnek a régi hagyományok tanítómesterekről, akik alászálltak a fellegekből, hogy okítsák a fiatal, technikailag még fejletlen emberiséget?
Erich von Daniken azt az álláspontot képviseli, hogy évezredekkel ezelőtt Földön kívüli lények landoltak bolygónkon. A földlakók istenekként tisztelték őket, amit számtalan bizonyíték támaszt alá. Mielőtt ezek a rendkívül fejlett technikával rendelkező idegenek ismét útra keltek volna a világmindenség végtelenje felé, technikai, matematikai és csillagászati ismeretek sokaságát hagyták örökül a kőkorszak emberére. Elődeink ezt a tudást fölhasználták építményeik megalkotásánál is, anélkül hogy mögöttes értelmével tisztában lettek volna. Az istenek szándéka szerint majd csak az eljövendő nemzedékeknek kell ezeket az üzeneteket megfejteniök; mindez eddig figyelemre nem méltatott kihívást jelent számunkra. Napjainkban a technikai fejlődés új válaszadás lehetőségét teremti meg, olyanét, amilyenre korábban még gondolni sem lehetett.
