Az emberek vonzódása a gyilkosságokhoz nem új keletű jelenség. A durva erőszak és az emberölés már régebben ugyanúgy fölkeltette az érdeklődést, mint manapság. Shakespeare Angliájában – a XVI. század második felében és XVII. század elején – a túlzott és indokolatlan erőszakot elítélték és üldözték; a gyilkosokat különösen gonosznak tartották.
A tárgyalótermek dugig teltek, ha gyilkossági esetet tárgyaltak, a kivégzésekre hatalmas tömeg gyűlt össze. Balladák születtek a híresebb esetekről, és korabeli nyomtatványok mutatják, hogy mekkora volt az érdeklődés az ilyen ügyek iránt. Egy olyan világban azonban, ahol rendőrség nem működött, és a hatóságok kevés bűnügyi szaktudással rendelkeztek, a bűnös azonosítása, föllelése és elítélése sok nehézségbe ütközött.
A Gyilkosság Shakespeare Angliájában című könyv több emberölési ügyet tekint át, a dulakodástól kezdve egészen az újszülöttek megöléséig. Tárgyalja tovább a sorozat- és a szexuális gyilkosságokat is, így adva képet arról, hogyan követték el, leplezték le és büntették az agressziót a korabeli Angliában
