Egy végtelen hosszú utazás idejére - a hölgykupé utaslistájának esetlegessége révén - kényszerűen összezárt hat asszony sorsa tárul fel a regény lapjain, akik unaloműzésből, kitárulkozási kényszerből mesélnek egymásnak. Kibeszélik magukból a fájdalmat, amelyre a sors, vagy éppen India még ma is ható társadalmi tradíciói kényszerítik-kárhoztatják őket. Ám tudják, hogy az önmagukhoz is kegyetlenül őszinte élet-vallomások, a „gyónásaik” továbbra is titokban maradnak, hiszen e vallomássorozatnak nincs, mert nem is lehet visszaütő folytatása-következménye.
