Mészáros G. László: Neoliberalizmus, a közellenség

Ha kényesebbek lennénk az ízlést, és következetesebbek a szavak használatát illetően, ma nem lenne szükség megismernünk a „neoliberális” és a „neokonzervatív” terminusok jelentését, hiszen azonnal átláthatnánk e fogalmakon, illetve a mögöttük rejlő tartalom hamisságán. Ha kényesebbek lennénk az ízlést, és következetesebben a szavak használatát illetően, akkor eszembe sem jutott volna ezt a könyvet megírni; maradék hivatásomnál, tanítanék és kutatnék biokémiát, élettant itthon/vagy külhonban, ahogy tettem ezt az elmúlt harminc évben is. 
Bár, ha jobban belegondolok, tekintheti az olvasó ezt az írást valamiféle szocio-biokémiaia dolgozatnak az ember önző génjeinek és szociális mivoltának az agyunkat torzító csatájáról. A csatáról, amit generációként újra és újra megvívunk egyszerűen azért, mert egy „génhiba” folytán a memóriánk nem öröklődik.