„A helységnévtárakból ma már kezdenek kikopni a Cigánytelep elnevezésű falu- és városrészek, de a cigányok megmaradtak, itt élnek közöttünk, itt élnek velünk több mint ötszáz éve.” Irodalmunkban először és szükségszerűen az érdekeset, különöset kereső romantika fedezte fel a cigányságot. Ez a romantikus szemlélet tévhitként máig él az olvasóban, holott Adyval kezdve a század legkitűnőbb írói nagyon hűen, realista módon, a társadalom részeként mély humanitással szólnak cigány hőseikről. Ezt a hagyományt a felszabadulás utáni magyar próza legjoobbjai is folytatják.
„A mi gyűjteményünk igazi irodalmat nyújt: újabb adalék az ember küzdelmeiről, az emberről, aki történetesen cigány, és ilyesformán egy kicsit mégiscsak külön sorsa van.”
