„Butler víziói különös és hipnotikus, torz elváltozásai a saját, gondokkal teli világunknak.” – LA Style
Lilith ismeretlen helyen ébred fel. Hamar megtudja, hogy az oankáli nevű idegen faj űrhajóján tért magához, ahol több száz évig tartották mélyalvásban. Találkozik a földönkívüli lényekkel is, akik megosztják vele a tudásukat: a nukleáris holokauszt idején vették fel a kapcsolatot a kipusztulásra ítéltetett emberiséggel, megmentették, akit lehetett, majd az évszázadok alatt meggyógyították a Földet.
Kifejlesztették a rák ellenszerét is, és olyan genetikai módosításokat végeztek az embereken, melyek eredményeként nemcsak, hogy nem lesznek betegek többé, de a mentális és fizikai képességeik is egyaránt javultak. Az oankálik úgy érzik, eljött az idő, hogy felébresszék az embereket, és visszavezessék őket a Földre.
Lilith az egyik első ébredő, az ő feladata lesz egységet kovácsolni a többiekből, és megkezdeni a visszatérést. De ahogy a nő idővel megismeri az oankálikat és a kultúrájukat, rádöbben, hogy az idegenek nagy árat kérnek a segítségükért cserébe. Talán akkorát, hogy az embereknek nem is kellene elfogadniuk.
Octavia E. Butler 1987-es sci-fijének megjelenése komoly hiánypótlás a magyar könyvkiadásban. A Hajnal mélyen elgondolkodtató regény az embernek az ismeretlenhez való viszonyáról, a hatása ráadásul a mai napig érződik a popkultúrában, elég csak az Érkezés című filmre gondolni, de szintén tökéletes olvasmány Ursula K. Le Guin és Naomi Alderman rajongóinak.
