A Zambezi, Kubango és Kunene folyóktól délre húzódó területeken, a Dél-Afrikai Unió, Becsuanaföld, Baszutoföld, Swaziföld, Dél-Rhodesia és Mocambique területén élő busmanok, hottentották és bantu népcsoportok valamikor Dél-Afrika urai voltak. A XVI. századtól kezdve ezek a népek egyre pusztulnak. Rabszolgakereskedők, telepesek folytattak ellenük évszázadokon keresztül hadjáratokat, és a belső, törzsi háborúk is állandóan tizedelték soraikat. A sós és száraz sztyeppekre, félsivatagos tájakra szorultak vissza.
Szabad életükről, különös, szépséges világukról ma már csak meséik vallanak: arról a vad, csodálatos világról, amelyet az íjjal vadászó fekete harcosok és a csillagok szívéről álmodó, éhes fekete emberek népesítenek be. Oroszlánok, struccmadarak, sakálok, leopárdok, kígyók és mézmadarak veszik őket körül. Varázslók verik tompa dobjaikat a jóshelyeken, musonga-szemek figyelik a karcsú fekete asszonyokat… Dél-Afrika mesél…
