A szerzők egyként szakítottak a szovjet történetírás idealizáló felfogásával és az emigráns irodalom pamfletszerű tárgyalásmódjával. A hagyományos eseménytörténet helyett a problématörténeti műfajt választották. Az orosz história sajátosságait igyekeztek megjeleníteni, az okok és következmények felkutatásának módszerével. Egy nagy nép és egy erős állam ellentmondásos történelmi kapcsolata, viszontagságos fejlődéstörténete elevenedik meg a könyv lapjain. Egy birodalomé, amely a fennállása során egyformán elkülönült a Nyugattól és a Kelettől. Történelme folyamán hol egyikhez, hol másikhoz került közelebb, ám mindvégig megmaradt sajátosan orosznak.
