Az orvos-regények és orvosi önéletrajzok áradatában egy új mű csak akkor állhatja meg a helyét, ha mást, eredetibbet, igazabbat s többet tud mondani, mint minden más hasonló témájú alkotás. Hertzler könyve ezt teszi! Nem hiába aratott hazájában, Amerikában, olyan sikert, hogy nyolc hónapon át vezetett a „nonfiction literature”, vagyis a „nem-regény irodalom” bestseller-listáján, nem hiába fordították le művét úgyszólván minden kultúrnyelvre. Semmiben sem követi a „bevált sémát”; nem orvosi hőstetteket, elképesztő, regényes kórházi eseményeket ír le, hanem egy kordélyon döcögő vidéki doktor életének mikrokozmoszában magát az életet, az orvos és a beteg életét adja, minden örömével és bújával, szépségével és csúfságával. Emberi, megindító, őszinte vallomás ez, ezernyi fordulattal, érdekességgel, az irodalom legnagyobbjaihoz méltó valóságérzékkel megírva – s az egész műremeket bearanyozza Hertzler fínom, megbékítő, szívderítő humora. Soha orvos-könyvből ennyit még nem tanultak – soha orvos-könyvön ennyit még nem kacagtak!
