Ottlik Géza (1912–1990) vitathatatlanul a modern magyar prózairodalom klasszikusa. Kosztolányi, Márai és André Gide hatása érhető tetten műveiben, ám Ottlik nemcsak jeles hagyományok őrzője, hanem egyszersmind a magyar irodalom ösztönző megújítója is, hiszen Esterházy Péter vagy Tandori Dezső is a mesterüknek vallják. Szegedy-Maszák Mihály monográfiájának, noha áttekinti az életmu egészét, talán a legizgalmasabb része az Iskola a határon című kulcsmű vizsgálata háromféle megközelítésben, valamint a Buda címu posztumusz regény elemzése.
Ottlik műveinek központi problémáját az Iskola a határon nyitó fejezetének címe jelzi: Az elbeszélés nehézségei. A monográfus elméleti hozzáállásának rendkívül szimpatikus vonása az alábbi vallomás: „Az értelmezés lényegénél fogva esendő, és minden esetben módosításra, sőt helyesbítésre vár."
