„Külön dobogóján a Párducisten teljesen földühödött a zajtól, a mozgástól és a fövő hús szagától, s morogva és vicsorogva tépte-szaggatta láncát. A főpap a sör hatása alatt őrült táncot járt az acsarkodó ragadozó előtt. Odaugrott a kapkodó karmok elé, majd amikor a fenevad megpróbálta elkapni, hirtelen visszalépett. A lány az emelvény végébe húzódott. Szédült a körülötte lévő pokoli zűrzavartól, szinte megbénult a félelemtől és balsejtelemtől. Látta a húst, amikor hozták, de csak sejtette, honnan származik, amíg egy emberi kéz ki nem esett a lapulevél-csomagolásból.”
