Poe novellisztikája sokáig csak excentrikussága, akkoriban túlzottnak, már-már betegesnek érzett fantasztikussága, rejtett erotikája, szadizmusa és misztikája okán keltett feltűnést. Igaz ugyan, hogy az író valódi szakembere a szörnyűségeknek, a testi és lelki kínoknak, hagymázos látomásoknak, őrült képzelődéseknek, írásművészetének lényegét azonban nem az ilyen területen végzett bravúrjai adták. A Poe összes műveit felölelő sorozat e mostani kötete a kevésbé ismert, `különös` Poe-novellákból válogat, ám a mai olvasónak ezek az írások immáron egészen mást jelentenek, másról árulkodnak, másféle esztétikumot sugároznak, mint a korábbi Poe-olvasóknak.
Mindenekelőtt az író hallatlan pontossága nyűgözheti le az elbeszélésben elmélyülőt. Méghozzá az a pontosság, amely rendkívül szigorúan bánik a környezettel, a külső körülményekkel és a lelki rezdülésekkel. Az érzékenység és a posztmodern lágyság teljes tagadását jelentik ezek az írások, amelyeket pedig álomszerűségük, melodikus nosztalgikusságuk, festőiségük okán felületes akár posztmodernszerűnek is lehetne tekinteni.
A nagy amerikai író toronymagasan áll kései utódai fölött, többek közt abban is, hogy történetei intenzív romantikus hangulatot sugároznak, alakjai, helyzetei archetipikusak és mitologikusak, stílusa művészien tömör és költőien egyszerű.
A kétnyelvű, magyar és angol szövegű kiadvány kitűnő a nyelvtanulók számára is, mivel a legtöbb történet letehetetlenül izgalmas olvasmány, s így erős motivációjú nyelvlecke is egyben.
