Vajon mennyit ér a presztízs, ha a nemzeti státusz a tét? Hogyan befolyásolja a státuszjavak fogyasztása a nemzetállamok megítélését és pontosan mely státuszszimbólumok mozgatják leginkább a nemzetközi kapcsolatrendszereket?
Lilach Gilady, a Torontói Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezető professzora kötetében a geopolitikai kérdések és történelmi lépések közgazdaságtani vetületét elemzi, a válság után megerősödő viselkedési közgazdaságtan megközelítésében. Állami berendezkedésektől és a hatalomgyakorlási formáktól függően a nemzetközi kapcsolatok irányításában jelenleg az erő különböző típusai dominálnak. Míg a történelmi idők során elsősorban a katonai erőre és gazdasági teljesítményre alapozott, úgynevezett kemény vagy hard power típusú hatalomgyakorlás volt jellemzőbb, napjainkban egy állam megítélését és pozitív benyomását egyre inkább a puha hatalomgyakorlás vagy soft power eszközei határozzák meg. A presztízst az információmegosztás képessége, az oktatás, az innováció, a kulturális kapcsolatok, továbbá a diplomáciai lépések megfontolt mintázatai és a fejlődő világot támogató akciók hordozzák.
