Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd tetralógia I-IV kötet

Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

A magyar történelem viharvert évszázadainak női szempontú krónikája! A kötetek 70 év hallgatás után jutnak el újra az olvasókhoz. A négy nemzedékregény története, a Tetralógia (Asszonybeszéd, Perceg a szú, Vaskalitka, Por és hamu) mintegy kétezerötszáz oldal terjedelemben írja meg a magyar történelem sorsfordító évszázadait nősorsokon keresztül. Hogyan válnak az asszonyok állandóan a férfiúi önzés, szűklátókörűség, akarat áldozatává? Hogyan tudnak mindezzel megbékélni, újra felállni a földről, s szoknyájukat lesöpörve továbbindulni? Hogyan van az mégis, hogy a szeretet, a megbocsátás, a kitartás és a türelem mégis talán a legnagyobb erények. E kötetek nemcsak a nőemancipáció és a magyar asszonyok sorsát rajzolják fel, hanem kifogástalan korrajzuknak köszönhetően az egész magyar nemzet sorsát is. Az írónő írásait újra közénk varázsoló Tetralógia első kötetéhez unokája, az irodalomtörténész Dr. Nagy Domokos Imre írt utószót.

Kosáryné Réz Lola: Perceg a szú

A Tetralógiában megörökített mintegy három és fél évszázad alatt a főhősnő(k) sorsa a magasból indul, az Asszonybeszédben (az első) Patócsy Katalin még várúrnő, hogy aztán száz év múlva ükunokája, Árva Kati szegény zsellérasszony és megégetett boszorkány legyen. A következő kötetben (és generációban), a Perceg a szúban Ficfa Anna a társadalom legalján áll, hogy élete végére tisztes polgárasszony legyen. A kötet vége felé dédunokája, Luzsa Katalin diplomata nagybátyja révén megint felemelkedik felsőbb körökbe, hogy aztán a végén visszazuhanva, kisnemes felesége legyen.

Kosáryné Réz Lola: Vaskalitka

Az Asszonybeszéd tetralógia harmadik kötete a páratlanul izgalmas családtörténet 19. századi krónikája, egyben a forradalmak, a kiegyezés és a dualizmus korának hiteles történelmi tablója is. S bár a politika és a háború „férfimunka”, a kötet nősorsai mögött kirajzolódik az időszak finom kór- és korszakkritikája is. Nem véletlen, hogy 1948-ban éppen e kötet ürügyén akarták betiltani Kosáryné Réz Lola könyveit! Annak a szerzőnek a munkásságát, akiről Illés Endre a Nyugatban (1930) így vallott: amit Kosáryné ír, az „elsővonalbelien szép”…

Kosáryné Réz Lola: Por és hamu

Az Asszonybeszéd tetralógia befejező kötete irodalmi kuriózum: az 1947-ben megjelent regény cselekményszála a második világháború idején végződött, azonban a szerző – három évtizeddel később, a megjelenés reménye nélkül – folytatta a történetet, mely a család kommunizmus alatti hányattatásait mutatja be. Az Epilógusban választ kapunk a miértre: Ez már nem Magyarország. Ez Balkán…