Elsősorban arra törekszem, hogy bebizonyítsam a jelentőségét más tudományágak képviselői számára, akik valamilyen formában mind a terápiának, a tanácsadásnak és egyéb segítő tevékenységnek szentelik magukat. Egyúttal szeretnék a saját tapasztalatom alapján hozzájárulni egy olyan tudásanyag rehabilitációjához, amelynek még ma is sok mondanivalója van számunkra. Ez talán megóv bennünket attól, hogy elvesszünk a pusztán intellektuális tudományosságban, hogy rideg törvények és adatok korlátai közé szorítsuk az élet teljességét a maga számtalan jelenségével, s így egyre inkább elidegenedjünk az élettől, sőt olykor ellenségessé is váljunk vele szemben.
