Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején

A kötet a szólás- és médiaszabadsággal kapcsolatos európai gondolkodás lényegi jellegzetességeit kutatva a médiaszabadság korlátait megállapító médiaszabályozás európai elméletével, modelljeivel és az új média megjelenése következtében folyamatosan alakuló gyakorlatával foglalkozik, a legtöbb kérdés kapcsán széles körűen kitérve a magyarországi szabályozás sajátosságaira is. A könyvben szereplő tanulmányok a médiatartalom-szabályozás kapcsán bővebben taglalják a közéleti szereplők hírnév- és becsületvédelmének kérdéseit,a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megjelenési formáit, a kereskedelmiközleményekre vonatkozó feltételeket, valamint a blaszfémia témakörét. Egy teljes fejezet a médiaszabályozó hatóságok jogállásával és hatáskörével, illetve a médiajogi szankcionálás elméleti hátterével foglalkozik. Sor kerüla kvótaszabályozás, valamint a hálózatsemlegesség és a médiakoncentráció hazai és uniós szabályozásának ismertetésére. A szerzők vizsgálják továbbá, hogyan jelennek meg a demokrácia és a pluralizmus értékei, az újságírói források védelme, illetve a demokratikus politikai diskurzus alkotmányos garanciái a magyarországi és az európai uniós szabályozásban, és kitekintésképpen ízelítőt kap az olvasó az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának joggyakorlatában a szólás- és sajtószabadság megalapozásával és korlátozásával kapcsolatban feltűnő érvelési típusokról. A szerkesztők szándékai szerint a kötet megkísérli feltárni azokat a közös alapelveket,amelyek valamennyi európai ország médiaszabályozásának hajtóerejét képezik,és megállapítani, hogy a létező és lehetséges gyakorlatok közül melyek szolgálják leginkább a médiaszabadság, illetve a megfelelő mértékű médiaszabályozás céljait.