Viktor Pelevin: A Sárga Nyíl ( Helikon zsebkönyvek)

A Sárga Nyíl mintha egy tömegtársbérletben játszódna. Aztán kiderül, hogy minden egy végtelen hosszúságú, nem tudni, mikor, hogyan keletkezett, hová (talán egy lerombolt híd felé?) száguldó vonaton történik.

A főhős – egyike azon keveseknek, akik egyáltalán felfogják, hogy egy vonaton utaznak – élve akar leszállni róla. Tudja, hogy ez lehetetlen, s mégis ezt akarja, „mert bármi mást akarni egyszerűen őrültség”. És egyszer, ismeretlen okból, váratlanul megáll a vonat…

A Remete és Hatujjú két ember (?) filozofikus beszélgetésével kezdődik: Remete világlátott bölcs, aki minden kérdésre tud válaszolni; Hatujjú viszont szerencsétlen flótás, torzszülött, akit kitaszított a közössége. Hamarosan kiderül, hogy számukra az emberek az istenek – s hogy ők maguk kicsodák: nos, azt kellene megérteniük, hogy életben maradhassanak, amikor jön a „döntő szakasz”, és társaik mind eltűnnek valahol, ahonnan még senki sem tért vissza…

A Hírek Nepálból és a Buldózeristák napja visszavarázsol minket a kései szocializmus éveibe, azokba az időkbe, amikor semmi sem az volt, aminek látszott, s gyakran a maga pőre tisztaságában mutatkozott meg a világ illuzórikus természete.