Végy egy Somersetben töltött gyerekkort: műlábú nagypapát, posztógyári munkásnő anyát, halk szavú, művelt apát, egy nagybácsit, aki vadászgörényeket tart és férjes asszonyokkal folytat viszonyt, egy hisztérikus nővért, és egy rosszul tanuló, eleven kisfiút, aki négy tárgyból bukott meg, ezért eltanácsolták a középiskolából. Tégy hozzá néhány év gyakornokságot a Bristol Evening Postnál, kávézókban és kocsmákban zajló életet, pár hónapot a katonaságnál, szakácskodást világszínvonalú éttermekben, sok-sok kísérletezést bisztrók, falatozók, sörözők, vendéglők nyitásával, zajos sikereket és még zajosabb bukásokat, és egy kalandos hajóutat a Földközi-tengeren a Ledér fedélzetén. Öntsd nyakon tizenkilenc tévésorozattal, huszonegy könyvvel, cikkekkel, novellákkal, haknikkal. Fűszerezd Chuck Berry és Elvis Presley zenéjével, három exfeleséggel, két gyerekkel, jó sok whiskeyvel és francia borral, néhány Volvóval és Bentleyvel, egy csődeljárással, barátságokkal, édes-bús pillanatokkal. Hogy mi sül ki belőle? A világhírű vándorszakács, akinek a főzés az első és legmaradandóbb szerelme, és aki mégsem alkalmas éttermei vezetésére. A sztár, akinek mása bekerült Madame Tussaud múzeumába, akit remek komikusok utánoznak, akit újra meg újra meghívnak a legnézettebb talkshowkba, akinek nevét a fél világ ismeri. Úgy hívják: Keith Floyd.
