Carl Honoré könyvét mindazoknak ajánljuk, akik sebességfüggősségben és időhiányban szenvednek, akik túlhajszoltnak, vagy kontroll nélkülinek érzik az életüket. Kihagyhatatlan olvasmány azoknak, akik érdeklődnek a slow mozgalom és filozófia iránt, és el szeretnék valahol kezdeni az ismerkedést a témával, miközben a saját életükön is lassítanának. Egy remek „első" slow könyv, ami rögtön részleteiben teszi átláthatóvá a mozgalom 80-as évek végi elindulását és értékeit, és az azóta tartó három évtizedes fejlődését. Mindezt úgy, hogy a tények nem fárasztják le az olvasót: az újságíróként dolgozó Carl Honoré ugyanis a hitelesség megtartása mellett kitűnően ért a történetmeséléshez. Egy újságírói precizitással megírt könyv, ami példáival az amúgy a slow témájától idegenkedő férfiaknak is egyértelművé teszi, hogy a lassítás filozófiájának helye van mindannyiunk életében.
A fejezeteket bevezető, az elmúlt évszázadok gondolkodóitól kölcsönvett idézetek rámutatnak a téma örökérvényűségére: bármilyen korról is legyen szó, a gyors és lassú kérdése mindig is foglalkoztatta az emberiséget. Ám az ipari forradalom óta tartó, gépekhez igazított léptékű fejlődés hatására eljutottunk mára oda, hogy mindennél időszerűbb a kérdés: az innovációk hatására felszabadult időnkkel mihez kezdünk? Tovább gyorsítunk az életünkön, és mi szolgáljuk ki a rendszert, vagy bizonyos esetekben ragaszkodva az emberi tempóhoz megpróbálunk kiegyensúlyozottan, és ami még fontosabb, fenntarthatóan létezni?
A könyvben olvasható történetek inspirációt és segítséget adnak mindehhez.
