Harrry Sezlon histomatematikus egy átdorbézolt ultraszkeptikus bulit követően heveny fejfájásból kifolyólag megjósolja a Galaktikus Birodalom pusztulását, és ezzel kezdetét veszi a zűrzavar. A Császárból csiszár lesz, a miniszterek miszterekké válnak, az udvari klónok falusi klónokkal háborúznak, az űrben piros hó esik, a fekete lyukakból hupikék törpikék potyognak, a zöld csillagok sárgán hunyorognak, a szőrös yeti lovagok pedig kasztrálják egymást, hogy megakadályozzák túlzott elszaporodásukat. Mindenki elveszti a fejét (is), csak Sezlon nem: ő uralja a helyzetet. (És az adófizetők pénzének nagy részét úgyszintén.) Összehívja egyetlen tanítványát, és kettesben mély gondolatokba merülnek. Amikor hetek múltán kijózanodnak, már késő visszarendeződni az alapbázisra. A Szájnet termomotorikus, termosztátos termesztikus terminátorai elől három zsáknyi sikerdíjjal a hónuk alatt a Galaxis legcsücskébe szöknek, a Tejút legszélére, a mugyurik bolygójára, hogy megalapítsák túlélésük zálogát, Telepítvényt, melyet fedőszervként Tejbárnak álcáznak.
