Új forrásközpontú történelem sorozatunk második kötete a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák új keret-tantervi követelményeihez igazodva a középkor végétől (1490-től) az 1848–1849-es forradalmi hullám elcsitulásáig tárgyalja az egyetemes és a magyar történelmet. Ezt az időszakot, amely meghatározó jelentőségű a „modern” Európa és Magyarország kialakulásában, a szerző a rendelkezésre álló heti két tanórát és az iskolai gyakorlatot alapul véve öt nagy témakörre és 46 leckére tagolja. A tananyag feldolgozását segítik a korábbinál szélesebb tartalmakat átfogó leckék, az összefüggések világos bemutatása, a fogalmak pontos használata. A nagy fejezeteket záró összegezések mintákat mutatnak a fejezet ábrákon, térképeken és tanulói adatgyűjtésen alapuló tematikus áttekintésére. A jól tagolt szöveget nagyszámú ábra, térkép és rajz egészíti ki, amelyek segítik a folyamatok és problémák elemzését.
A tankönyvben a köztörténet mellett az életmódtörténet, a demográfiai tényezők, természet és társadalom kapcsolata, a technikai fejlődés és a gazdaság is megfelelő arányban teret kapott. A források elemzése, a tanulói munkáltatás, a képességfejlesztés továbbra is meghatározó.
Száray Miklós új, 10. évfolyamos tankönyvét használva elsősorban az előnyeit érezzük annak, hogy az új kerettanterv szerint ezen az évfolyamon a korábbinál lényegesen nagyobb időszakot kell megismerni. Ezt szolgálja a gondosan szelektált lexikai anyag, az összefüggések sokrétű bemutatása, a regionális és a problémaközpontú szemlélet.
